Orvos Válaszol

Szakértői adatlap

Bimbó Melinda - klinikai szakpszichológus

Bimbó Melinda

165 kérdésre válaszolt

Kategóriái: pánikbetegség, szorongás, stressz, depresszió

Szakterülete: pánikbetegség, szorongás, stressz, párkapcsolat, depresszió, lelki krízishelyzetek, Önértékelési problémák

Bemutatkozás

Pszichológusi oklevelemet az ELTE-n, klinikai szakpszichológusi szakképesítésemet a SOTE-n szereztem. Pszichoterápiás módszerek közül pszichodrámában képződtem a Magyar Pszichodráma Egyesület képzési rendje szerint, jelenleg pszichodráma vezető jelölt vagyok. Elsősorban hangulatzavarokkal élők, szorongásos betegségekkel küzdők pszichodiagnosztikai vizsgálatában és kezelésében, illetve krízist átélő személyek segítésében van tapasztalatom. Szakmai identitásomat meghatározza a személyiséglélektan és a humanisztikus pszichológia iránti elkötelezettség. A kliensekkel való munkám fontos horgonypontjait képezi a segíteni akarás, a teoretikus kíváncsiság és a saját szakmám tisztelete és szeretete. Budapesten magánrendelés keretében, honlapomon pszichológiai ismeretterjesztő cikkekkel tudom segíteni a hozzám fordulókat .

Saját honlapomon is megtalál:

www.bimbomelinda.hu

Legutóbbi válaszai

Bimbó Melinda - klinikai szakpszichológus válasza

Szorongás?

Tisztelt Doktor úr/Doktor nő!

Egy hónapja rosszulléteim vannak, az elején egész naposak voltak, négy nap után kórházba is kerültem mert mentőt hívott hozzám barátnőm, nyomott a mellkasom gyenge voltam rossz közérzetem volt, izzadt a tenyerem közben fáztam. Nem mindig tudom körülírni pontosan mit érzek... A kórházban nem találtak semmi szervi problémát, azt mondta a főorvos asszony hogy pszichoszomatikus betegségem van, így jön ki a stressz rajtam szervi tünetekkel. Most már körülbelül két hete valamivel jobb lett, de van hogy így is egész nap kitart a rosszullét, van hogy csak délelőtt, és délutánra elmúlik. 5 kilót fogytam az utóbbi egy hónapban, ami nem gond, de nem tudok enni sem igazán, nincs étvágyam vagy pedig a rosszullét miatt nem megy. Utóbbi napokban az éjszakák rosszabbodtak, vagy óránként fél óránként felébredek, vagy hajnalban és egész reggelig nem tudok elaludni. Egyedül nevelek két kicsi gyermeket 6 és 2 évesek, velük sem tudok úgy foglalkozni ahogy szeretnék az állandó fáradság miatt, ha meg a rosszullétekkel párosul akkor nagyon rossz a helyzet. Félek nehogy elveszítsem őket. Pánikrohamot nem vettem magamon észre, bár gyakran van olyan érzésem mintha a torkomat szorítaná valaki. A férjemmel válófélben vagyunk, eléggé stresszes volt január óta az életem, mióta elköltözött jól éreztem magam nagyon a gyermekeimmel, nyugalom volt együtt voltunk nem volt stressz forrás. Mégis ilyen helyzetbe kerültem, mi lehet ez? Egy hét múlva megyek pszichiáterhez, remélem tud segíteni ezen mert egyre nehezebben bírom, néha fura gondolatok futnak át az agyamon de a két kicsi miatt muszáj kitartanom. A reggeli ébredéseim, ha fel kell kelni az ágyból, a legrosszabbak. Pedig muszáj mert a gyerekeket oviba és bölcsődébe kell vinnem. Neurexan gyógynövényes nyugtatót szedek körülbelül két hete, napi 3x2-t, nem érzem hogy annyira hatha, egy két nap jó utána egy kettő megint szenvedés. Citromfű teát iszok néha lefekvés előtt, orbáncfű teát nem mertem mert néhol írnak mellékhatásokat nyugtató gyógyszerekkel szemben, ha együtt fogyasztjuk. Elkezdtem ezenkívül jógázni hetente többször ha úgy van időm és erőm naponta is. Kérem segítsen, meg lehet ebből gyógyulni? Mennyi az esély a teljes gyógyulásra? Kell vajon szintetikus gyógyszert szednem? Őszintén a gyógyszerektől nagyon félek főleg az ilyesmitől.

Nagyon köszönöm a válaszát

Tisztelettel! 

Válasz:

Kedves Kérdező, nagyon jól teszi, hogy elmegy pszichiáterhez. Ez is fontos, hogy a kórházban kivizsgálták, és nem találtak szomatikus okot a panaszai mögött. A leírtak alapján Ön nagyon szoronghat, és épp egy magánéleti válságból kecmereg ki. Érdemes tájékozódni, hogy a pszichiáter gyógyszerfelíráson túl pszichoterápiát tud-e nyújtani. Ha nem, keressen mellé egy pszichológust. Jó volna, ha lehetne beszélgetni erről a házassági krízisről, erről a veszteségről, ami most Önt éri, és arról, hogy az életének a következő, most nyíló fejezetét Ön hogyan képzeli el: mit szeretne, mitől szorong. A jóga nagyon jó! Ha van kapacitása, relaxálni is megtanulhat. MInden jót kívánok! BM
Megnézem a kérdést

Bimbó Melinda - klinikai szakpszichológus válasza

Libidó csökkenése

Tisztel Doktornö!

Pánik betegségre szedek frontint és 20mg Rexetin, és a gyógyszerek használatával jól karban tudom tartani a betegségemet.  Sajnos a Rexetin szedésétől 0 ra csökkent a libidóm! mit tudna ajánlani?

Válasz:

Kedves Kérdező, pszichiátert volna érdemes megkeresni/ kérdezni ezzel kapcsolatban. Üdvözlettel, Bimbó Melinda
Megnézem a kérdést

Bimbó Melinda - klinikai szakpszichológus válasza

Folyamatos kiabálás.

Az lenne a kérdésem hogy milyen betegség az ha valaki minden különösebb ok nélkül kiabál? Veszekedéseket szít. Mindenkiben ellenséget lát. Bárki szól neki valamiért ami nem helyes akkor rögtön dühkitöréssel reagál ordítozik. 

Válasz:

Kedves Kérdező, nem biztos, hogy ez betegség. Szerintem a kiabálót magát kellene megkérdezni arról, hogy benne ilyenkor mi van, mi a baja. Könnyen meglehet, hogy ő másképp látja: tud okot mondani arra, hogy mitől lett feszült. Érdemes azt is figyelni, hogy mi történik egy ilyen beszélgetés során. Ha ez nem kölcsönös vádaskodások közepette, hanem békés hangnemben történik, mit tapasztal: közelednek-e egymáshoz, képesek-e ahhoz közelebb jutni, hogy megértsék/ átérezzék, vajon a másikban mi történik. Szerintem ennek mentén fog tudni leginkább tájékozódni. Az is segítheti a tájékozódását, hogy az illetőt mindig is ilyennek ismerte, vagy volt ez korábban másképp is. Lehet, hogy az illető egy nehezebb időszakát éli most, az is lehet, hogy impulzívabb alkat. Üdvözlettel, Bimbó Melinda
Megnézem a kérdést

Bimbó Melinda - klinikai szakpszichológus válasza

Depresszió, evészavar

Tisztelt Doktor úr/Doktornő

Én egy 19 éves lány vagyok,aki kétségbe van esve. Erős hangulatingadozásaim vannak, minden este öngyilkos gondolataim vannak. Vannak olyan napok, amikor céltudatosnak érzem magam, utána pedig minden életkedvem elmegy és olyankor nem csinálok semmit, mert nem látom értelmét. Általában napokig nem eszem, amikor meg igen,akkor önhánytatással szabadulok meg a tápláléktól. Nem tudom, hogy mire lenne szükség ahhoz,hogy javuljon a helyzet. Pszicháterhez jártam tavaly, de nem segített. Azóta Rivotrilt szedek, viszont antidepresszánst már nem. Néha félek magamtól, nem tudom, hogy mit csináljak.

Válaszát előre is köszönöm

Válasz:

Kedves Kérdező, Pedig jó volna, ha pszichiáter kezében volna a gyógyszeres kezelése. Az is fontos, hogy a gyógyszerfelírás mellett kapjon pszichoterápiás segítséget is. Ezt vagy klinikai pszichológustól, vagy pszichoterápiás szemléletű pszichiátertől tudja megkapni. Érdemes átgondolnia, hogy mitől lehetett sikertelen a korábbi kezelés. Ott csak gyógyszerfelírás vagy más is történt? Miben állapodtak meg? Ha volt mód rendszeresen beszélgetni is, milyennek találta azt a kapcsolatot? Milyennek látta azt a szakembert? Múlhatott-e Önön is a terápia sikertelensége? Ha igen, mit csinálna másképp? Azt javaslom, gondolja át ezeket, és aztan lépjen. Ha szavaz bizalmat a korábbi kezelőjének, vegye fel újra vele a kapcsolatot. Ha nem, keressen másik pszichiátert. Ha az öngyilkossági gondolatai nagyon felerősödnek, esetleg terve, szándéka van erre, akkor be kell menni a területileg illetékes kórházba. Üdvözlettel, Bimbó Melinda
Megnézem a kérdést

Bimbó Melinda - klinikai szakpszichológus válasza

Ugye nem terhesség?

Üdvözlet. 18 éves lány vagyok. Szűz vagyok még,meztelen pasit nem is láttam soha még. Két hónappal ezelőtt önkielégítést végeztem a fürdőkádban.(kissé személyes de szerintem pontos megállapítás végett leírom hogy soha nem ujjazom magam, kizárólag csiklót szoktam ingerelni) Ugye semmi esély arra hogy maradhatott ott ondó? (Pl ha a bátyám előttem használta a fürdőt és csinált ott valamit, esetleg az olyan kezével érintkezett a csappal, vagy maradt a kádban a dologból) Nagyon meg vagyok ijedve. Azóta kétszer is menstruáltam. Elsőre gyengébb volt a megszokottnál, de betudtam annak hogy az antibiotikum kúra hatása. A második már erősebb volt kisebb görcsökkel is, és napra pontosan érkezett. Viszont azóta fájnak a melleim. Ugye semmi esély terhességre? Lehetséges hogy már annyira meg vagyok ijedve hogy magam produkálom a tüneteket(hányinger, alhasi fájdalom ovu után, erős hangulatingadozások). Eddig megnyugtattam magam hogy nem lehetséges, de most megjelentek rajtam striák a mellemen felül és az oldalamon deréktájékon és megijedtem. A menstruációm holnapra várom, tegnap mintha megjött volna, de csak a wc papíron volt, azóta semmi jele. Kérem segítsen nagyon kétségbe vagyok esve. Hajlamos vagyok hipohondriára, meg pánikbeteg is vagyok, járok pazichológushoz. Lehetséges hogy a szorongás ez miatt valamint a terhességtől való rettegésem áll a háttérben?. Kérem segítsen, most még ilyen fiatalon nem szeretnék babát, később persze igen, de most nem tenném tönkre a jövőmet. Van ötlete, hogy mi a bajom?

Válasz:

Kedves Kérdező, a levelében írja, hogy jár pszichológushoz, vele volna jó mindezt megbeszélni. Minden jót! Bimbó Melinda
Megnézem a kérdést

Bimbó Melinda - klinikai szakpszichológus válasza

Rosszullét pánik

Tisztelt Doktor úr/nő!

Idén juliusban egy depresszióhoz hasonló tüneteket kezdtem érezni magamon

először kedvetelenség ami később erősödni kezdett.

Augusztusban olvastam egy cikket,hogy a világon nagyon magas a csecsemő halandóság.

Ezt a hírt nem tudtam feldolgozni és azóta rosszullétek és gyengeségek léptek fel

Kérem szivekedjen segiteni hova fordulhatok panaszommal, mivel nem tudtam a tanévet elkezdeni

 

 

Válasz:

Kedves Kérdező, a lakcímkártyája által illetékes pszichiátriai szakrendeléshez. Üdvözlettel, Bimbó Melinda
Megnézem a kérdést

Bimbó Melinda - klinikai szakpszichológus válasza

Mi lehet a baj velem?

Tisztelt Szakértő!

24 éves fiatalember vagyok, és nem volt még szexuális kapcsolatom, pedig lehetett volna már barátnőm sőt kezdeményeztek is nálam lányok de olyankor zavarodottan viselkedtem mindig flegmáztam így lepleztem a félelmeim de valamiért félek ettől az egésztől, gátlásos vagyok illetve visszahúzódó, egyszerűen zavarba jönnék a csóktól is nem értem mi a bajom nagyon attól tartok hogy 40 évesen is szűz leszek. Az interneten már mident elolvastam, de nem találok semmit ezzel kapcsolatban, nem voltam bántalmazva meg semmi mégis félénk vagyok. Szakemberhez nem merek elmenni ezzel, itt szeretnék választ kapni hogy mik lehetnek az okok, valami pszichoszexuális zavar lehet ez?

Válasz:

Kedves kérdező! Bármennyire is szeretné, nem itt fog választ kapni a kérdésére - ahhoz jóval többet kellene tudni az Ön történetéről, működéséről. Leveléből egyelőre az derül ki, hogy nehéz személyes kapcsolatba kerülni (legyen ez akár egy partnerrel való közelség megélése, akár egy szakemberrel való konzultáció, amelyen nem a monitor mögé bújva, hanem szemtől szemben kell beszélni a gondjáról). Nagyon természetes igény az, hogy utánaolvassunk annak, amit nem értünk, de szerintem ez itt nem előre viszi Önt, hanem épp kicselezi vele magát. Lehet cimkéket akasztani magára, pl. a pszichoszexuális zavart, de ezzel nincs előrébb. A saját érzéseire figyelve tud ezen az elakadáson dolgozni, nem kifelé figyelni/ onnan mások által formába öntött ismereteket gyűjteni. Pl. próbáljon meg ahhoz közelebb menni, mire kell Önnek a "flegmázás", amikor egy lány közelít. Mit leplezhet ezzel? Miért pont az zavarja, ha 40 évesen szüz marad? Azt javaslom, keressen valakit a lakóhelye környékén, akivel ki tudja ezt bogozni professzionális keretek között. Üdvözlettel, BM
Megnézem a kérdést

Bimbó Melinda - klinikai szakpszichológus válasza

Szorongás

Tisztelt Doktornő

24 éves vagyok, májusban volt egy öngyilkossági kísérletem, miután 2 napot az intenzíven, egy hetet pedig a belgyógyászati osztályon töltöttem. Esetem után erősen ajánlották a pszichológusi terápiát, melyet igénybe is vettem. Kb 6-7 alkalommal voltam beszélgetésen, gyermekkori trauma ért, amely felszínre is került. Kb 3 hete testi tüneteket észleltem, nem tudok elaludni, ha elalszom óránként ébredek. Fáradt vagyok, mindenem fáj, sokszor úgy érzem, nincs tovább, elfogy az erőm. Folyamatosan szorítást érzek a torkomban, nyugalmi állapotban is. Bármikor el tudnám magam sírni, fáj a fejem, zsibbadnak a kezeim, és izzadnak. Diszkomfort érzetem van szinte minden nap, állandóan. Úgy érzem, a pszihológussal való beszélgetés nem visz előrébb. Nehezen beszélek vele, sokszor úgy érzem nem ért meg, ő sem, mint senki. Elfelejti, amiről előző alkalommal szó volt. A párom sem ért meg, édesanyám aggódik mert látja hogy valami nem oké, de nem akarom terhelni. Nem érzem jól magam így, belefáradtam mindenbe. A kórházban Frontint(0,5) írtak fel, míg szedtem, legalább aludni tudtam. A háziorvos már nem írta ki. Nem tudom kihez forduljak, milyen orvoshoz menjek, tudom, hogy segítségre van szükségem. Kérem, adjon tanácsot, merre induljak el..

Válasz:

Kedves Kérdező, az volna igazán előrevivő, ha mindezt, amit itt leírt, a pszichológusának mondaná el - úgy tűnik, a terápiás kapcsolatukban valami olyasmit él meg, ami a saját kapcsolatrendszeréből is ismerős, ebből lehet, sőt kell is dolgozni azzal a kollégával. A területileg illetékes pszichiátriai szakrendelésen tudnak Önnek gyógyszert felírni. Üdvözlettel, Bimbó Melinda
Megnézem a kérdést

Bimbó Melinda - klinikai szakpszichológus válasza

Félénkség

Tisztelt Szakértő!

Az, hogy egyedül tudom csak e legyőzni? 

Válasz:

Kedves Kérdező, szerintem a problémája természetéből adódik, hogy a megoldásához kellenek társak. Talán nem legyőzni kellene a félénkségét, hanem megérteni, és új viselkedésmódokkal próbálkozni. Minden jót! BM
Megnézem a kérdést

Bimbó Melinda - klinikai szakpszichológus válasza

Félénkség

Tisztelt Szakértő!

Olyan problémám van, hogy 24 évesen félénk vagyok, nehezen tudok ismerkedni, nem volt még barátnőm, de még barátaim sincsenek. Itthon szoktam lenni munka után és vagyok egy magamban, gondolom ez nem jó így, a kamaszkorom eseménytelen volt, volt egy pár lány akiknek tetszettem, de én nem tudtam kezdeményezni soha hiába tudtam hogy tetszem. Pszichológushoz jártam, de nem tud segíteni csak meghallgat 

Válasz:

Kedves Kérdező, mi a kérdése? Ha még jár pszichológushoz, fontos volna neki elmondani, hogy úgy érzi, nem kap segítséget, 'csak' meghallgatást. Ezekről a dolgokról (hogy t.i. mi történik a terápiában, kettejük kapcsolatában) lehet beszélgetni, sőt kell is! Lehet, hogy megvilágíthatja azt, mitől nehéz Önnek kapcsolatokban működnie. Ha nem jár, akkor érdemes volna újból pszichoterápiára adni a fejét, például egy csopotterápia kimondottan jó szolgálatot tehet Önnek. Üdvözlettel, Bimbó Melinda
Megnézem a kérdést

Összes kérdés

Jelentkezzen szakértőnek!

Ismerje meg szakértőinket!

Tegye fel a kérdését!