Orvos Válaszol

Szakértői adatlap

Bimbó Melinda - klinikai szakpszichológus

Bimbó Melinda

143 kérdésre válaszolt

Kategóriái: pánikbetegség, szorongás, stressz, depresszió

Szakterülete: pánikbetegség, szorongás, stressz, párkapcsolat, depresszió, lelki krízishelyzetek, Önértékelési problémák

Bemutatkozás

Pszichológusi oklevelemet az ELTE-n, klinikai szakpszichológusi szakképesítésemet a SOTE-n szereztem. Pszichoterápiás módszerek közül pszichodrámában képződtem a Magyar Pszichodráma Egyesület képzési rendje szerint, jelenleg pszichodráma vezető jelölt vagyok. Elsősorban hangulatzavarokkal élők, szorongásos betegségekkel küzdők pszichodiagnosztikai vizsgálatában és kezelésében, illetve krízist átélő személyek segítésében van tapasztalatom. Szakmai identitásomat meghatározza a személyiséglélektan és a humanisztikus pszichológia iránti elkötelezettség. A kliensekkel való munkám fontos horgonypontjait képezi a segíteni akarás, a teoretikus kíváncsiság és a saját szakmám tisztelete és szeretete. Budapesten magánrendelés keretében, honlapomon pszichológiai ismeretterjesztő cikkekkel tudom segíteni a hozzám fordulókat .

Saját honlapomon is megtalál:

www.bimbomelinda.hu

Legutóbbi válaszai

Bimbó Melinda - klinikai szakpszichológus válasza

Személyiségzavar?

Tisztelt Doktor Úr/Nő! Tudom, hogy nem szoktak, nem lehet táv-diagnosztizálni, de egy velem szoros munkakapcsolatban levő 45 éves nő személyiségével kapcsolatban vannak kérdéseim. Nagyon megnehezíti az együttműködésünket, hogy minden észrevételt, esetleges kritikát személyes sértésnek fog fel, azonnal hárít, minden helyzetben elsőre a hazugságot találja megoldásnak, akkor is, amikor semmi előnye sem származik a hazugságból és az igazsággal sem érné hátrány. Szóval kóros hazudozó. Vágyik az elismerésre, pozitív visszajelzésekre, de ezt nem a teljesítményével akarja elérni. Önértékelési és súlyos ön és emberismereti problémái is vannak.Tanárként állandóan hangoztatja a diákoknak, hogy ő jó tanár, jó ember, stb., de ez nagyon furcsa így a gyerekeknek. Rendszeresen félreérti, amit az emberek mondanak neki, rosszul reagál helyzetekben. Nem tudom, hogy nem áll-e a háttérben valamilyen személyiségzavar. Mit tudok én kollégaként tenni, hogy az ő és az én saját helyzetemet is javítsam?

Válasz:

Kedves Kérdező! Valóban nem jó címkéket akasztani egymásra, pláne nem lehet ezt személyes találkozás nélkül. Ha azt tapasztalja, hogy a kolléganőjével nem tudnak leülni megbeszélni a problémáikat, akkor a szakmai közösség, illetve a felettesük felé tudja jelezni, hogy miket tapasztal a gyerekeknél, Önnek miért nehéz ezzel az emberrel együtt dolgozni, és hogy miben szeretne segítséget kapni. Üdvözlettel, Bimbó Melinda
Megnézem a kérdést

Bimbó Melinda - klinikai szakpszichológus válasza

Özvegy

Tisztelt Melinda! Párom 32 év házasság után vesztette el a feleségét. Most hétvégén ünnepeljük a kapcsolatunk 1 éves évfordulóját. Nagyon harmonikus a kapcsolatunk az élet minden területén. Egy konfliktusunk van: volt feleséggel kapcsolatos emléktárgyak (ruháit már kérésre elpakolta), fényképek kint vannak mindenhol a házban. Párszor felhoztam, hogy ez engem zavar, rögtön úgy érezte, hogy a halott feleségét kell megvédenie, s ellen oldalra állt fel. Ezzel én nem érzem, hogy bántanám, hisz közös döntés volt egy új kapcsolat felépítése. Úgy érzem, hogy a régi romjain nem tudom igazán jól érezni magam. Ő meg úgy éli meg, hogy nevetséges, hogy egy halott nőre vagyok féltékeny! Ez így mind igaz, csak mikor őszintén elmondta, hogy vágyik rá, s nagyon hiányzik neki. Ezt szerelmes nőként nagyon nehezen élem meg. Úgy gondolom, hogy korán jöttem az életébe, vagy nem tisztel eléggé, hogy azokon a dolgokon, ami engem zavar, változtasson. Van valami ötlet, tanács, hogy lehetne számára nem bántó módon, de mégis cselekvésre rávenni? Várom előre is a válaszát! Csilla

Válasz:

Kedves Csilla! Levele alapján valóban úgy tűnik, kissé korán jött ez a kapcsolat a párja életébe. Azt nem írja, mennyi ideje hunyt el a feleség. Nehéz lehet ez a helyzet. 32 év sok idő - a párja életének örökké része marad ez a házasság. Leveléből nem derül ki, hogy Önnek van-e hasonló tapasztalata, pl. egy több évtizedes, válással végződő házasság, amiből gyermekei vannak... Ahelyett, hogy a párját próbálja "cselekvésre rávenni", szerintem érdemes volna végiggondolnia, hogy Önnek milyen ez a kapcsolat. Egy 32 évnyi házasság után bizonyos értelemben mindig is ennek a romjain tud felépülni valami új. Ha úgy érzi, hogy ezt Ön nem tudja tolerálni, vagy az Ön szempontjai csak kevéssé jelennek meg, Önnek kell abban döntenie, hogy marad-e vagy keres olyan partnert, aki (már) nem a feleségét gyászolja. Üdvözlettel, Bimbó Melinda
Megnézem a kérdést

Bimbó Melinda - klinikai szakpszichológus válasza

Korai magömlés

A legnagyobb problémám, hogy nagyon hamar elmegyek. Régen nem volt ilyen gondom, és most nagyon aggódom, hogy valami nincs rendben. Mit tudnék tenni ez ellen vagy tudok-e bármit is tenni?

Válasz:

Kedves Ödön, érdemes végiggondolnia, hogy mi változott, ha régen nem volt ilyen baja. Javaslom, hogy forduljon szexuálpszichológushoz, ő néhány praktikus gyakorlatot tud ajánlani, amivel Ön otthon megtanulhatja elnyújtani a merevedése idejét. Üdvözlettel, Bimbó Melinda
Megnézem a kérdést

Bimbó Melinda - klinikai szakpszichológus válasza

Miért félek a vezetéstől?

Üdvözlöm! Idén áprilisban raktam le a jogosítványom, az óta talán nem vezettem ötször... Ha vezetnem kell, rosszul vagyok, nagyon félek, elkezdek izzadni, úgy érzem, mintha a szívem ki akarna ugrani a helyéről, az arcom forró és tűzvörös, mostanra eljutottam arra a szintre, hogy nem tudnak a kormány mögé könyörögni, inkább összeveszek a környezetemmel!!! Kérdésem természetesen a következő: hogy tudom ezt a félelmet legyőzni, illetve mitől alakulhatott ez az állapot ki? Válaszát előre is köszönöm! Üdv: Linda

Válasz:

Kedves Linda! Ha jól értem, a jogosítvány megszerzése egy viszonylag friss esemény az Ön életében. Bár a vezetés szorongást kelt Önben, érdemes mégis a volán mellé ülni, kevésbé forgalmas helyen, egy jól vezető, türelmes ember társaságában gyakorolni, hogy rutinra tegyen szert. Minél több alkalommal tapasztalja, hogy sikeresen helyt állt sofőrként, várhatóan annál kevésbé lesz félelmet keltő helyzet a volán mögé ülés. Hogy a tapasztalatlanságon túl milyen más okok vezetnek még a szorongásához, erre a levele alapján nem tudok válaszolni. Jó gyakorlást Önnek! Üdvözlettel, Bimbó Melinda
Megnézem a kérdést

Bimbó Melinda - klinikai szakpszichológus válasza

Fóbia?

Szép napot kívánok! Írásban bátor vagyok... 46 éves vagyok,12 éve epilepsziás. Lassan 2 éve járok pszichológushoz, nehezen, de most már megvan a bizalom. Viszont az elején elhallgattam néhány dolgot. 9 évesen anyu sógora megkörnyékezett (ennyit elmondtam), de semmi se történt. Viszont jó néhány alkalommal úszni tanított, de nem a szokványos módon.15 évesen, 2 hétig össze voltam zárva vele, ő vigyázott rám nyáron - itt se történt semmi, történetek voltak, ill. fültanúja voltam néhány "akciónak". Szerintem ezt el kellene mondani, de hülyén nézne ki, hogy akkor nem mondtam, de most... Kiegészítem 2 év múlva, amit a második alkalommal nem mondtam el? Ami a panaszom: rettegek az érintéstől. Bármilyentől, ami a kézfogásnál komolyabb. Van egy 16 éves lányom, egy másfél éves kapcsolatból, itt az első pár hónapban csak beszélgettünk, maga a fizikai kapcsolat nehéz volt, ritkán sikerült teljesen. Azóta senkim nincs. A puszi, a simogatás talán a lányomtól.... ő az, akit megérintek, simogatok, de nem órákig. Mit lehetne tenni? A pszichológusnál álmokat elemzünk, van egy visszatérő néhány hónapja: lefognak hátulról, szinte mozgásképtelenné. A folytatás ma éjjel: megpróbálnak megerőszakolni, ez a bizonyos rokon és a gyerekem apja (ő tényleg csinálta néha, mert igyekeztem nem elérni az orgazmust, próbáltam magam elhúzni) - eddig arctalanok voltak. Ezeket elmondom a pszichológusnak, de mit lehet tenni? Nem jó ez így, de át kellene törni a falakat. Köszönöm.

Válasz:

Kedves Ildikó! Arra tudom biztatni, hogy valóban a pszichológusával beszélgessenek ezekről. Egyáltalán nem hat "hülyén", ha két évvel később tud csak elmondani olyasmit, amit a második alkalommal nem. Akár azt is nyugodtan be lehet emelni a beszélgetéseikbe, hogy ide, a Házipatika oldalára írt levelet, valamiért máshonnan keres segítséget, mint a terápiás kapcsolatban, amiben benne van. Üdvözlettel, Bimbó Melinda
Megnézem a kérdést

Bimbó Melinda - klinikai szakpszichológus válasza

Mennyire vagyok depressziós? Komoly vagy enyhe?

Jó napot! Ön szerint depressziós vagyok? Mennyire? - Kevesebbet eszem, mint régebben, - nagyon keveset alszom (2-3 órát), - le vagyok gyengülve, - fájnak a végtagjaim, - nem tudok koncentrálni, - megint elkezdtem vagdosni, farcolni a kezem, - sokszor arra gondolok, hogy jobb lenne nélkülem mindenkinek, - szívesen lennek súlyos beteg, amiben meghalhatok. (Az öngyilkosságnál nagyobb a következményi fájdalom másoknak.)

Válasz:

Kedves Kérdező! Ha vannak is depresszív jegyei az aktuális állapotának, nem gondolom, hogy itt ez volna a fő baj. Ha ezekkel a panaszokkal küzd, fontos volna elmennie a lakóhelyéhez tartozó pszichiátriai szakrendelésre. Ott a tünetek és az élettörténet részletes feltérképezése után születhet diagnózis, és kap segítséget ahhoz, hogy jobban érezze magát a bőrében. Üdvözlettel, Bimbó Melinda
Megnézem a kérdést

Bimbó Melinda - klinikai szakpszichológus válasza

Stroke

Tisztelt Doktornő! Én 45 éves férfi vagyok. 2 éve volt egy stroke-m, amiből szerencsésen felgyógyultam. Azonban mostanában, többször volt erős szorongásom. Időnként öngyilkossági gondolataim is vannak. Szeretnék tanácsot kérni, hogy kihez fordulhatnék? Köszönettel: F. Gábor

Válasz:

Kedves Gábor, a lakóhelyéhez tartozó pszichiátriai szakrendelésre. A háziorvosa tud ebben tájékoztatást adni és beutalót írni, ha szükséges. Üdvözlettel, Bimbó Melinda
Megnézem a kérdést

Bimbó Melinda - klinikai szakpszichológus válasza

Fásultság

Kedves Doktornő! 20 éves korom óta hullámzik a kedélyem, pánikbetegség, mániás-depresszió, depresszió, evészavarok.... Hol ezzel, hol azzal kezeltek, legtöbbször gyógyszerekkel kombinált pszichoterápiával. Most épp Concort szedek, Citapramot (antidepresszáns), meg Xanaxot és persze Frontint. Ez sok... Most épp a kineziológiát ajánlották, de én most először életemben úgy érzem, nincs erőm folytatni a harcot. Folyton csak sírnék és aludnék. A testem is egyre jobban feladja, a 20 éves állandó kínzásnak köszönhetően már alig tudok valamit is megemészteni, az evés rémálom. Aludni is egy kín a rémálmok miatt, a viselkedésem-hangulatom is egyre kiszámíthatatlanabb. A vérnyomásom is elkezdett ugrálni. Lassan eljutottam oda, hogy kezdem nem mindig tökéletesen ellátni a mindennapi életem dolgait (munka, iskola). Egyre gyakrabban csak az jár a fejemben, arra gondolok, mennyire felesleges vagyok a világon, jobb lenne nem lenni (az öngyilkossághoz abszolút gyáva vagyok, úgyhogy ez a veszély, őszintén mondom, egyáltalán nem áll fenn). De egyre jobban gyűlölöm az életem minden ébren töltött percét, ami szégyen, mert tehetséges, életerős, fiatalos, rendezett körülmények közt élő vagyok, nem szabadna panaszkodnom. Hogyan tudnám visszanyerni az életerőmet? Mert az szállt el. Köszönettel: Magda

Válasz:

Kedves Magda! Én nem javaslom azt, hogy kineziológiával próbálja meg kikúrálni ezeket a betegségeket. Ha érez a gyógyszeres kezelés mellett pszichoterápiára indíttatást, keresse fel dr. Unoka Zsolt pszichoterápiás osztályát a Balassa utcai pszichiátriai klinikán. Ők sok, az Önéhez hasonló problémával élő fiatal nőt gyógyítanak. Kitartást és jó egészséget Önnek! Üdvözlettel, Bimbó Melinda
Megnézem a kérdést

Bimbó Melinda - klinikai szakpszichológus válasza

Szexmánia

Tisztelt Melinda! Nagyon nagy bajba keveredtem. Van egy élettársam, 4 éve ismerem, 2 éve költöztem össze vele. Mikor összeköltöztünk, akkor jöttem rá, hogy ez az ember gyűjti a trófeákat. Én vagyok a párja, mellettem van egy szeretője, és amellett további szeretőjei. Folyamatosan keresi a társkeresőn a következőt, és akit tud, dob. Ez így megy már régóta az életében. Eddig 3x volt nős és számtalan szeretője volt. Mit lehet ilyen esetben tenni? Én, mikor hozzá költöztem, feladtam érte mindent, és ő csak kihasználja a nők érzelmeit. Mit lehet ebben az esetben tenni? Ez ugye betegség, de nem ismeri el. Kérem válaszát, Inci

Válasz:

Kedves Inci! Kérdésére, miszerint mit lehet tenni, azt tudom válaszolni, hogy gondolja végig, kell-e ez Önnek? Ha neki nincs belátása a dolgaira, nem vállal felelősséget a szerelmi életében, akkor Önnek valószínűleg felesleges azzal töltenie az időt, hogy a partnerét jobb belátásra bírja. Az én számomra az is kérdés, hogy Ön miért "ad fel mindent" egy férfiért. Nagyon kiszolgáltatott helyzetbe hozza így saját magát. Talán érdemes volna munkában, kapcsolatokban, anyagiakban, stb., legalább részben ismét önállónak lenni, hogy ha nem szeretne, ne kelljen benne maradnia egy megalázó helyzetben. Üdvözlettel, Bimbó Melinda
Megnézem a kérdést

Bimbó Melinda - klinikai szakpszichológus válasza

Depresszió

Nagyon félek, hogy depressziós vagyok, mert mindenkivel ordibálok és mindenen ki tudok akadni, már 2x is vágtam magam és már a hídról is majdnem leugrottam. Még iskolás vagyok, az iskolában mindenki ellenem fordul és piszkálnak. Esténként nagyon szokott fájni a fejem. Köze lehet hozzá? A válaszát előre is köszönöm!

Válasz:

Kedves Anita! A fejfájásának sok oka lehet. Ha a fenti problémákkal küzd, jó volna, ha a szüleivel felkeresnék a lakóhelyükhöz tartozó gyermekpszichiátriai szakrendelést, vagy pedagógiai szakszolgálatot. Üdvözlettel, Bimbó Melinda
Megnézem a kérdést

Összes kérdés

Jelentkezzen szakértőnek!

Ismerje meg szakértőinket!

Tegye fel a kérdését!