Orvos Válaszol

Szakértői adatlap

Tóth Gábor Ákos - gyászfeldolgozás - író, újságíró

Tóth Gábor Ákos

48 kérdésre válaszolt

Kategóriái: pánikbetegség, szorongás, stressz, depresszió

Szakterülete: pánikbetegség, szorongás, stressz, depresszió

Bemutatkozás

 „Az 50+ negyvennél kezdődik”

Tóth Gábor Ákos

író, gyászterapeuta, anti-aging mental stylist

egyéni és csoportos konzultáció

Bejelentkezés: 06 30 964 2260

Ahogy telnek az évek, lassul a pörgés, lassul a tempó, s egyre többet morfondírozunk azon, honnan hová jutottunk. Kik voltak a társaink, s kiket vesztettünk már el, s ki lesz a következő, aki itt hagy bennünket? Az öregedés óhatatlanul felértékeli az időskor értékeit, kezdjük jobban megbecsülni saját öregeinket… ha még élnek. Megpróbálom megosztani mindazt a fájdalmasan megszerzett tapasztalatot, ami az engem ért tragikus esemény kapcsán megfogalmazódott bennem. Úgy gondolom, ez segíthet azoknak, akik hajlandók megállni a nagy rohanásban, és elgondolkozni a fel sem tett, vagy az eleddig elhessegetett kérdéseken.

Ha elmúltál negyven, és úgy érzed, kezedben tartod az életedet, kezdj el kételkedni ebben, mert valószínűleg a nagy önmegvalósításban elkövettél jó néhány hibát. Itt az alkalom, hogy korrigálj, mert később nem lesz rá lehetőséged: az öregség alattomosan magába süppeszt, mielőtt felocsúdnál.

Tóth Gábor Ákos szakirányú könyvei:

Elengedlek végre… Nézzünk szembe a halállal! (2010, Sanoma Budapest Kiadó, 168 p.)

Nézz szembe a koroddal! (2011, Sanoma Media Kiadó, 200 p.)

Családrobbanás (előkészületben)

Legutóbbi válaszai

Tóth Gábor Ákos - gyászfeldolgozás - író, újságíró válasza

Szorongás, ocd vagy más

Tisztelt Doktor Nő/Úr!

Kb egy éve kezdődött, hogy negatív gondolatok minden ok nélkül eszembe jutottak. Leginkább korán reggel vagy estefele. Ezek fajtájukban különböznek, de lényegük ugyanaz: Mindegyik a pánikkal áll összefüggésben. Ha stresszesebb az életem pl vizsga miatt akkor gyakran de ha nem akkor ritkán tapasztalom ezt. Vajon csak az idegkimerültség okozza? 3 munkahelyem van, játszom színházban az két próba egy héten, karitatív szolgálataim vannak abból is kettő plusz az egyetem. Cikkeket kell írnom ezen felül két laphoz és rengeteg a beadandóm. Ön szerint ez az oka hogy ilyen állapotba kerültem, vagy ez már OCD?

Azért vagyok bizonytalan mert időnként nagyon nehéz máskor pedig könnyű elleneállni a rossz gondolatoknak. Ilyen pl.: Minden légvételkor bacilusokat lélegzek be vagy ha nem pislogok pánikrohamom lesz, vagy nem tudok sokáig elaludni mert zavar ahogy hallom a légzésem. Leszögezném tudom hogy ez ostoba dolog sose volt se lesz emiatt pánikroham. De a gondolat gyötör ami néha nagyon erős fejfájást okoz és égő gyulladt érzést a homlokomon bent. Néha nagyon rossz mert kimerülök.. egy csomó ilyen van... Megtisztelne véleményével, tisztelettel: Zoltán

Válasz:

Tisztelt Kérdező! Azt gondolom, nyilvánvaló, hogy túlvállalja magát, amire egyfelől lehet mondani, hogy szerencsés, mert fontos dolgokat teljesít az életben, ennélfogva saját maga is felértékelődik önmaga előtt. Ugyanakkor ez lehet egy üzenet, hogy mindez valami helyett van, kérdezem, nem kéne e tekintetben mélyebbre ásni? Valóban muszáj ennyi mindennel foglalkozni? Nem lehetne egy picit lazítani? Egy picit takarékra venni? Higgye el, sok ember szívesen cserélne magával, hogy ennyi helyen tud begyűjteni elismerést, visszaigazolást. De régi igazság, hogy nem szabad túlfeszíteni a húrt. Pihenjen, lehet egy picit élvezni az élet egyszerűbb örömeit, töltődjön fel és közben kutassa fel, hogy hiányzik-e valami vagy valaki az életéből. Sok sikert és erőt kívánok mindehhez.
Megnézem a kérdést

Tóth Gábor Ákos - gyászfeldolgozás - író, újságíró válasza

Fogamzásgátló - negatív érzések

Tisztelt Doktor úr/nő! 2 héttel ezelőtt írtam már Önöknek a problémámról, ami azóta sem szűnik. Szeptember 21-én hagytam el a fogamzásgátló tablettát (Dienorette), melyet 10 évig szedtem. Előszőr Chloet, majd Belarat és végül a Dienorettet. Hormonproblémáimra írták fel anno (hirzutizmus), sajnos férfi hormon túltengésben szenvedtem. Utánna kiderült inzulinrezisztenciám is van. A férjemmel kisbabát szeretnénk, ezért hagytam abba a tabletta szedését. Az abbahagyás utáni első héten különösebbet nem tapasztaltam, kicsit kedvetlen voltam és az emésztésem nem volt az igazi. A 2. és 3. harmadik hétről ez már nem mondható el. Negativ gondolatok, érzések lettek urrá rajtam amik befolyásolták a mindennapjaimat. Állandó rossz érzések, gondolatok, kedvetlenség, ingerültség, halál félelem, szorongás, gyomorideg. A férjemhez sem tudok azóta úgy viszonyulni mint előtte. A menstruációm egyébként október 21-én megjött és 26-án múlt el. Júliusban házasodtunk össze, szeptemberben voltunk nászuton minden a legnagyobb rendben volt, mint a friss házasoknál. Szexuális életünk sosem volt olyan felhőtlen, mint az esküvő utánni időszakban. Most viszont egyszerűen nem tudom megmagyarázni mi történt október eleje óta, vagyis a tabletta elhagyása óta. Nem kívánom a szexet, nincs ő hozzá hangulatom. Néha olyan érzések törnek rám mintha egyik pillanatrol a másikra elmultak volna az érzéseim iránta. Ami elképzelhetetlen. Lassan kezdek belebolondulni ebbe az érzésbe. Nem tudok semminek sem igazán örülni azóta. A hormonok ennyire összezavarhatják valaki elméjét? Mert másra nem tudok gondolni, mivel a tabletta abbahagyásáig nem volt semmi probléma, jó kedvű voltam és boldog. Nem történt köztünk semmiféle konfliktus, sőt az égvilágon semmi sem, ami miatt ilyen érzéseimnek kellene lennie. Forduljak nőgyógyászhoz vagy ki tudna ezen segíteni? Több fórumon olvastam, hogy vannak olyan nők akiknél ez előfordul a tabletta abbahagyása után, de engem ezek az érzések már kikészítenek. Teljesen kétségbe vagyok esve, hogy mi történik velem.

Köszönöm válaszukat előre is.

Válasz:

Kedves Kérdező, az első és legfontosabb, hogy ettől - és a többi - prekoncepciótól szabaduljon meg. Egyszerűen nyomasztja a "feladat" súlya, amire mentő magyarázatot keres. Ha javasolhatom, kapcsolja ki egy kis időre a "gyereket akarok, de azonnal" projektet, és éljen úgy, mint annak előtte. Valószínűleg még korai ez a vállalás mentálisan, élvezze inkább az életet, és akkor előre felállított menetrend nélkül is sikerülhet a megtermékenyülés. Lazítson! Lazítson! és még egyszer Lazítson!
Megnézem a kérdést

Tóth Gábor Ákos - gyászfeldolgozás - író, újságíró válasza

Genetika

Tisztelt Szakértő!

Erről van tanulmány? Én jobban hiszek a génekben, hiszen az extrovertált-introveetáltság velünk született 

Válasz:

Ez tény, de a nevelés sokat árnyal a dolgon. Nem tudja átfordítani, de az arany középút felé terelgetheti. A génekre hivatkozás számomra sokszor "széttárom a kezem, ez van, nincs mit tenni"mentalitásról árulkodik, no de kérem, el kell dönteni, hogy valóban ki akar kászálódni a helyzetéből, ehhez igénybe vesz segítséget - mert ha igen, akkor hajrá :)
Megnézem a kérdést

Tóth Gábor Ákos - gyászfeldolgozás - író, újságíró válasza

Hivatásos

Tisztelt Szakértő!

Köszönöm ismételten válaszát, lehet az segítene egy hivatásos ha már így mondta egyébként miért lesz valaki gátlásos félénk lehet ilyennek születtem? 

Válasz:

Nem gondolnám. A genetikát 60-70 százalékban felülírja a szocializáció. Szerintem errefelé kutakodjanak a szakemberrel.
Megnézem a kérdést

Tóth Gábor Ákos - gyászfeldolgozás - író, újságíró válasza

Köszönöm

Tisztelt Szakértő!

Egy pszichológus csak beszélget velem ugye? Gondolom ilyeneket mondd majd hogy menjek kondizni meg ilyenek, járjak közösségbe. Szóval nem tudom megéri e pénzt ölni ebbe

Válasz:

A pszichológus azt mondja, amit maga is érez legbelül, csak nincs ereje egyedül megvalósítani. A pszichológus az, ami a kövéreknek az edző, a boldogtalanoknak a pap, a kishitű férfiaknak a hivatásos lányok. Csak az első lépés nehéz, utána már megjön az ember önbizalma :) Hajrá!
Megnézem a kérdést

Tóth Gábor Ákos - gyászfeldolgozás - író, újságíró válasza

Nem hárítok

Tisztelt Szakértő!

Sajnos az egész életem magányban telt el 24 évesen nem volt sose semmilyen emberi kapcsolatom, ezért kérdezem hogy mit tud nyújtani egy pszichológus nem kötekedésképp

Válasz:

Kedves Kérdező, isten ments, hogy az jöjjön le, hibáztatom. De azt gondolom, ha fel akarja törni a magányát, erre egy "hivatásos" a legjobb partner. Ha mondjuk hasonszőrűeknél keresne gyógyírt a problémáira, gyanítom, hogy általános önsajnálatba fulladna a dolog. Ezért nem szeretem a különböző "csoportokat": az ilyesmiből általában gittrágás lesz. Még egyszer szeretném leszögezni, ha szóba áll egy pszichológussal, maximálisan hinni kell benne, és bízni. Különben kidobott pénz és remény. Szóval, arra kérem, higgyen a saját értékítéletében, és teljes szívvel álljon oda a mellé. aki szakemberként megoldást jelenthet. Illetve, arra kérem, maradjunk kapcsolatban, számoljon be a fejleményekről :) Barátsággal
Megnézem a kérdést

Tóth Gábor Ákos - gyászfeldolgozás - író, újságíró válasza

De mit segít

Tisztelt Szakértő!

Mit segít a pszichológus az itt a fő kérdés, mert ugye csak tanácsokat ad de azt egy barát is tud igaz nincs barátom de végül is ugyanazokat mondja nem? 

Válasz:

Nekem úgy tűnik, elhárít minden együttműködést. Barát vagy pszichológus, édesmindegy, az a fontos, hogy elfogadja őt segítőként :) Jó lenne, ha kollektívában gondolkodna, ön nem egy magányos harcos.
Megnézem a kérdést

Tóth Gábor Ákos - gyászfeldolgozás - író, újságíró válasza

Szóval

Tisztelt Szakértő!

Köszönöm válaszát, tehát akkor ne menjek pszichológushoz, magam oldjam meg a helyzetet? 

Válasz:

Kedves Kérdező! Éppen hogy nem ezt mondtam. Azt szerettem volna sugallni, hogy ha már választ egy "személyi edzőt", akkor kötelezze el magát iránta. Olyan nincs, hogy az ön együttműködése nélkül ő majd megoldja a dolgot. Tetszik, nem tetszik, ebben a helyzetben áthelyezte az irányítás jogát az ő kezébe.
Megnézem a kérdést

Tóth Gábor Ákos - gyászfeldolgozás - író, újságíró válasza

Mit tud segíteni a pszichológus

Tisztelt Szakértő!

Szélsőségesen zárkózott, félénk vagyok mit tud segíteni rajtam a pszichológus? Már kettőnél voltam de nem segített rajtam. 

Válasz:

Tisztelt Kérdező! A pszichológus olyan, mint egy személyi edző a kövér embernek. Ha fizet neki, nehogy már ne hajtsa végre azokat a gyakorlatokat, amiket javasol/előír. Egyszóval, sok esetben egy külső "erőtől" elfogadjuk azt, amire saját kútfőnkből ugyan rájöttünk, csak nincs bennünk elég kitartás, hogy véghez is vigyük. A pszichológus persze nem hatóság, ha ön úgy dönt, hogy kicselezi, átveri, akkor semmi értelme. Ha viszont úgy tekint rá, mint egy fuldokló a megmentőjére, akkor azt is el kell fogadnia, hogy mielőtt magával rántaná a mélybe, a megmentője egy irtózatos nagy maflással intézi el az agyament rúgkapálásait. Magyarán, el kell döntenie, hogy a zárkózott, félénk természete van-e annyira pazarló, hogy a saját öncsalásához keres egy "fizetett" asszisztálót. Ha nem a válasz, akkor arra kérném, hogy vegye komolyan a saját problémáját, és ne kizárólag külső segítséggel próbálja megoldani azt. Ez a terület nem egy közért, ahol a polcról leemelhetjük a megoldást. Bármily keserves felismerés, de ön dönt, hogy mit "vásárol" a jövője érdekében. Barátsággal :)
Megnézem a kérdést

Tóth Gábor Ákos - gyászfeldolgozás - író, újságíró válasza

Szorongás?

Tisztelt Doktor! 

Nem is tudom pontosan hol kezdjem. 27 éves férfi vagyok, rendszeresen sportolok ,figyelek az étkezésemre. Káros szenvedélyem nincs.

Folyamatosan visszatérő tünetekkel nézek szembe sajnos már egyre sűrübben ami gátol a céljaim elérésében és megnehezíti az életem. Gyerekkorom óta mondhatni “kicsit” szorongós,izgulós vagyok. 21 éves korom óta a legtöbbet diagnosztizált betegség : pánikbetegség , agrofóbia, generalizált szorongás.

Az életvitelemből kiindulva nem értem a miértjét. Egyiknap kicsattanok az erőtől és motivált vagyok,úgyérzem megállíthatatlan ,másik pillanatban fáradt,levert.... 

jelenleg edzeni sem tudok, úgyérzem a karom nem birom felemelni, rossz közérzet , fáradtság álmosság és nehézlégzés gyötőr...

5. Napja tart . Egyelőre nem voltam háziorvásnál. Korábban 1 hónapja volt ilyen problémám . Elötte februárban ahol végigjártam a vizsgálatokat. Labor , kardiologia,ekg stb. 

Ilyenkor nemtudom megítélni hogy ez szervi lehet e vagy pszichés de általában mindig az utóbbinál kötök ki ahogy legutóbb is. Nem hiszek a gyógyszeress kezelésekben. Édesanyám depressziós hosszú évek óta , és ezek az antidepresszánsok teszik tönkre az életét,amire már ő is rájött. 

Szeretnék meggyógyulni. 

Kihez forduljak és mit csináljak?

Válasz:

Kedves Kérdező, attól tartok, hogy az ok kifejezetten pszichés eredetű. És éppen az életvitelében keresendő. Egy olyan mércét állított fel, ami valószínűleg importált, magyarán nem belülről fakad, ennél fogva olykor megugorható, máskor viszont ez az "elvárás" annyira nyomasztó, hogy meg sem próbál megfelelni. Ilyenkor felmerül a kérdés: miért csinálom, mi értelme az egésznek? Gyógyulása két irányból érhető el: - vagy sikerül belsővé tenni ezt az egyébként becsülendő fegyelmet - vagy lazítani kellene a megfelelési kényszeren Mindkét esetben szüksége lenne egy úgymond "rezonőr" társra, aki vagy - karizmatikusan magával ragadja, és ezáltal hitelesíti az ön életvitelét - vagy segít úgymond "lazítani", tehát hitelesen tudja kommunikálni ön felé, hogy nem kell mindig a topon, teljes készültségben lenni. Úgy gondolom, önben egy erős félelem munkál, nehogy arra az útra kényszerüljön, amit anyukája bejár. Ez teljességgel érthető, ugyanakkor ha ettől a "tehertől" nem függetleníti magát - a fentebb említett alternatívák valamelyikével -, akkor nem számíthat sok sikerre. Jó egészséget!
Megnézem a kérdést

Összes kérdés

Jelentkezzen szakértőnek!

Ismerje meg szakértőinket!

Tegye fel a kérdését!