Orvos Válaszol

Bodnár Csilla - gyermek klinikai szakpszichológus válasza

Szorongás

Tiszteletem. Az lenne a kérdésem hogy mi lehetne a mególdás.0.5 mg frontint szedek. Napi fél elég volt évekig. Aztán több veszteség ért egyre jobban alulra kerültem.majd több frontint szedtem be. Nem vált be.több gyógyszerrel probálkoztam.de egyiket sem birtam. A következőket próbáltam. Sertralin,mirzaten,Aneptinex,Esticil.  Hozzá kell tennem olyan tüneteket éreztem a gyógyszerektől hogy most ott tartok be sem merek venni már semmit. Nagyon szorongok. És nem tudom mit tehetnék. 15.éve vagyok pánik beteg. A helyi orvosok nem halgatnak végig csak irnak ujra meg ujra gyógyszereket. De amit mondok sajnos nem veszik figyelembe.ami szerintem fontos tényező hogy pajzsmirigy túl müködésem van.illetve van hogy nyugalmi állapotba elkezd gyorsan verni a szivem.amire Betalocot szedek időnként. Több orvosnak el mondtam olyan gyógyszert irjon ami ezek mellett a tünetek olletve a Betaloc mellett szedhető. De ugyan ugy olyat irnak ami nem szedhető.mivel kivàltás elött a gyógyszerészt meg kértem nézze meg szedhetem e. A válasz az volt hogy nem. Soha nem küldtek se Pszichologushoz semmilyen terápiára.és kezdek el keseredni. Igy nem tudok normális életet élni. Mindig a félelem és a szorongás köti le az életem nagy részét. Kérem ha tud segitsen. Köszönöm a választ.

Válasz:

Bodnár Csilla - gyermek klinikai szakpszichológus válasza

Pánikbetegség vagy más?

Tisztelt Doktor úr/Doktornő!

Két évtizede kezelnek igen súlyos pánikbetegséggel, sajnos csupán kisebb eredményekkel.

Tavaly abbahagytam a szakorvoshoz járást, mert olyannyira elhatalmasodtak a rosszullétek, hogy azóta egyszerűen képtelen vagyok kimozdulni itthonról. Szinte egész nap erős feszültségérzetem van, főleg gyomortájon (vagy mintha az agyamban érezném), ha felkelek, akkor úgy érzem magam mint egy részeg vagy egy drogos, nem érzékelem a környezetet, a járásom is igen bizonytalan, időnként ájulásérzéssel társul, szívdobogás-érzéssel, hőhullámmal, verejtékezéssel, remegéssel.

Idén azonban egyéb tünetek is megjelentek: arcizomrángás (feszültség idején jön elő elsősorban), valamint zsibbadó, bizsergő érzés az térdektől lefele (van, hogy csak az egyik lábban, van, hogy mindkettőben).

Teljes mértékben elzárkóztam a külvilágtól a tünetek miatt, a legapróbb stresszes helyzettől is rosszul leszek, már csak ilyenekre gondolnom is elegendő a rosszulléthez.

Jelenleg gyógyszereket nem szedek. 

A kérdésem az volna, hogy lehetséges ennyire súlyos állapotba kerülni pánikbetegség miatt? Segíthetne-e valamennyit rajtam étrendkiegészítő termék, mondjuk magnézium és B-komplex. Most csak Béres-cseppet, valamint C-vitamint szedek.

Hogy tudnék kitörni ebből az ördögi körből, hogy nem tudok eljutni szakorvoshoz? Mert így már nem élek, csak vagyok.

Előre is köszönöm szépen a választ.

Válasz:

Bodnár Csilla - gyermek klinikai szakpszichológus válasza

Barátnőmnek valószínüleg személyiségzavara van. Hogyan ellenőrizhetem?

67 éves férfi vagyok, özvegy. Megkedveltem egy 68 éves hölgyet. Izgalmas, fiatalos (szexi) nő! Nyolc hónapos a belsőséges kapcsolatunk. Viselkedése okot ad arra, hogy személyiségzavarra (szociopátia) gyanakodjak. Van rá mód, hogy ellenőriztessem szakemberrel? Egyáltalán jogosult lehetek erre? 

Válasz:

Bodnár Csilla - gyermek klinikai szakpszichológus válasza

Idő

Tisztelt Szakértő!

26 éves fiatalember vagyok,és úgy érzem hogy szó szerint repül az idő felettem úgy elmegy egy nap vagy úgy eltelik egy óra,hogy észre sem veszem ráadásul nem is volt túl eseménydús életem sosem voltak barátaim,az utóbbi 10 év olyan mintha el sem telt volna félek hogy lemaradok mindenről a szüzességem is 25 évesen vesztettem el utána voltam több nővel is de mindegyik 40+ volt.Az interneten kívül és Tv kívül nincs életem neten is már kínomba mindenfélét olvasok van hogy Wikipédiám elolvasok olyat is ami valójában nem is érdekel, szóval nem tudom mit csináljak mit kezdjek magammal

Válasz:

Bodnár Csilla - gyermek klinikai szakpszichológus válasza

Maximalizmus, önmarcangolás leküzdése

Tisztelt Doktornő!

43 éves vagyok, 23 éve házas, 3 gyermek édesanyja. 12 éves korom óta küzdök önmarcangolással. Akkor ezt egy nemi erőszak, és a nevelőanyám erre való reagálása váltotta ki, aki engem okolt ennek a bekövetkeztével. Szerinte " felkínáltam" magam. Mindig visszahúzódó, csendes gyerek voltam, nem voltak barátaim, viszont könnyen ismerkedtem, de nem engedtem senkit közel magamhoz. Az elmúlt 22 év során a férjem fiizikai bántalmazásról verbális bántalmazásra váltott. Talán ez is az oka annak, hogy nem érzem azt, hogy szeretnek, vagy szerethető vagyok, hogy van bennem bármi jó. Tudom, hogy a gyerekeim szeretnek, de képtelen vagyok érezni a melegséget, amit ez kivált(hatna). A nevelő anyám rendkívűl rendetlen személy volt, soha semmit nem tartott rendben, erre engem sem tanított. Amit tudok, magamtól tanultam, az élet nehézségeivel mindig magam néztem szembe, de ezzel most nem tudok. Sosem érzem azt, hogy amit tettem, megfelelő. Nem jó, nem kitűnő, hanem megfelelő, vagy elégséges. Az elmúlt 5 évben 3-szor költöztünk, itt jelenleg 1 éve lakunk. Sajnos ez alatt az egy év alatt nem tudtam megtalálni azt a rendszert, ami ebben az új környezetben megfelelő a családom, és a magam számára, hogy a lakásból otthont tudjak teremteni nekik. Szeretnék leszámolni ezzel az érzéssel, de nem tudom, hogy kezdjek neki. Ismerőseim közül sokan buzdítanak pszichológus felkeresésére, míg a párom szerint csak a lábamra kellene állnom. Érdekesnek találom, hogy bár tisztában vagyok a korlátaimmal, mégis mindig az a fontos a számomra, hogy a párom végre ne kritizálja a munkám, és végre lássa az értékeim. Ön szerint is jót tenne, ha pszichológushoz fordulnék? Vagy vannak módszerek, amelyekkel ki tudok lábalni ebből a helyzetből egymagam is? Esetleg valami antidepresszánst, vagy nyugtatót kellene szednem? Mit javasol ebben a helyzetben?

Válasz:

Bodnár Csilla - gyermek klinikai szakpszichológus válasza

Szorongás gyógyszeres kezelésének kiútja

Doktornő, a lányom most 18 éves. 17 éves koráig látszólag minden rendben volt, mikor panaszok kezdődtek,.... hasmenés, rossz közérzet,... hasfájás.. rosszullétek...fogyás,  bezárkózottság, ki mozdulni nem mert, így végül a pschichiátriai betegséggel szorongás (pánik) kezdődő depressziót állapítottak meg nála , és  ezután elkezdte a gyógyszeres terápiát Prothiaden 75 mg ( 1 tabletta este) 50 mg Sertralin reggel ( 1 tabletta). 18 éves lett - 13 hónapja szedte a tablettákat, míg 3 hónap adagok csökkentésével most elhagyta a tabletták szedését. Kb. 1,5 hónapja már nem szedi, de a napokban előtörtek a szorongásai ... gyomorideg, ..ebből kifolyólag evési problémák ( rossz étvágy).

Kérdésem, hogy ez visszaesés ill. ezek az esetek azok, hogy folytatni kellene a gyógyszeres terápiát, de mennyire befolyásolják ezek a gyógyszerek egy 18 éves lány személyiségét, van kiút ebből, vagy talán korán abbahagytuk a gyogyszerszedést  vagy ez a visszaesés akár egy normális folyamat, és erősődnie kellene, magán dolgozni eztuán gyógyszerek nélkül, hogy felépüljön?

Mi lenne a helyes út? Válaszát köszönöm szépen

Válasz:

Bodnár Csilla - gyermek klinikai szakpszichológus válasza

Szorongásos tünetek

Kedved Doktornő! 22 éves egyetemista fiú vagyok, már régóta gondolkozom rajta, hogy pszichológushoz vagy pszichiáterhez kellen fordulnom panaszaimmal. Régebben is voltak depressziós problémáim, de valahogy sikerült kizökkentenem magam azokból. Azonban az elmúlt egy évben egyre furább dolgokat észlelek magamon. Bizonyos időközönként olyan szomorúságot érzek, hogy a sírás is kerülget (pedig nem tudom mikor sírtam utoljára), illetve ilyen időszakokba félek emberek közé menni, úgy érzem hogy néznek az utcán. Illetve nehezemre esik például a boltba a húspultból friss húst kérni, inkább előre csomagoltat veszek, hogy ne kelljen az eladóhoz beszélnem. Ezek a panaszok csak kis ideig tartanak valamikor csak 1 max 3 napig, utána vissza zökkenek valahogy, de egyre sűrűbben jönnek elő. Mostanában, ha többet alszom is kimerülten ébredek, gyakran fejfájás kíséretével, ami egy kis idő elteltével elmúlik, nehezen tudok koncentrálni a tanulásban és a szomorúságomtól gyakran fáj a hasam, illetve a mellkasom. Mitől lehet ez? Esetleg valamilyen komolyabb problémával küszködök? Érdemes pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulnom. Vagy esetleg vény nélkül kapható hangulat javító gyógyszerekkel megszabadulhatok a panaszoktól? Előre is köszönöm a segítségét!

Válasz:

Bodnár Csilla - gyermek klinikai szakpszichológus válasza

Miért nem tudom békén hagyni

Tisztel dr nö!5 évig voltunk egyűtt a párommal nem éltűnk egyűtt!Sokszor elhagyott de vissza jött ,az utobbi évben ragaszkodobb lett féltékeny lett!Május végén eltűnt hiába hivtam irtam semmi,szeptemberben elökerűlt megnyugtatott minden rendben  párnapig  sms tűnk aztán ujra eltűnt !Én mindennap keresem,de semmi irkállok pedig tudom  nem   helyes!ön szerint be diliztem? köszönöm

Válasz:

Bodnár Csilla - gyermek klinikai szakpszichológus válasza

Szédülés

Kedves Szakmeber!

19 éves vagyok, és 8 éve szédülök, az egész azzal kezdődött 10 éve hogy egy trauma sorozat után( sok rosszullét, ájulást láttam) és elkezdtem attól félni hogy én is elájulok. 11 éves koromba lettem pánik beteg. Egy alkalommal mikor sokáig lehajolva néztem magasról egy előadást, szédülés kezdődött el, de olyan hogy 1 hónapig éreztem, akkor annyira bepánikoltam, szorongtam tőle, hogy attól tartottam újra előjön, azóta havi rendszerességel évekig előjött a szédülés, 3 év alatt kijottem a pánikbetegségből. Mikor 3 éve újra kezdödött azóta a szédülések sokkal rosszabbak lettek, nagy szorongás, trauma hozta elő( édesapám daganatos lett, bezárkoztam, nem tudtam kilépni a lakásból az utcára se tudtam kilpéni úgy hogy ne kapazkodjak valakibe). Elkezdtem gyógyszert szedni aztán 1 év alatt annyira jól lettem hogy sétálni eltudok menni egyedül órákra, és a városba is ha a szédülések nincsenek, a rohamok 2 hetente jöttek. Aztán az idén 2 hónapra elmúltak a szédülések valahogy nem tudom hogy, de semmi feszültség, szorongás nem volt, majd a vírus mikor jött bezárkoztunk krónikus a család, és mikor el tudtam menni valahova nem tudtam elmenni olyan szédülés fogott el. Azóta nem akarnak elmúlni, folyton előjön van hogy egy hétre elmúlik majd 3 hétig folyamatos, mikor feszültség, szorongás erősebb a szédülés is ott van. Voltam már sok szakembernél, de senki se tudott benne segíteni, voltam vizsgálaton azt mondták egészséges vagyok. Nem tudomi hogy ez komolyan lelki eredetű-e, most is amióta bezárkoztunk rosszabb csak sétálni megyek, vagy a pszichiáterhez. Tudna tanácsot adni nekem, hogy hova tudnak ezzel menni, gyógyszert szedtem de aztán az se segített tavaly. Kihez tudnak ezzel fordulni, ki az aki ehez ért, gondoltam ideje lenne kutakodnom, gondoltam ön esetleg tudna ajánlani valamit. 

Válasz:

Bodnár Csilla - gyermek klinikai szakpszichológus válasza

Erős szorongás

Üdvözlöm Doktor úr! Panaszom 2éve kezdődött egy este,amikor hirtelen elfogott egy olyan érzés,hogy meg fogok őrülni! Nagyon megijedtem,elkezdtem szorongani és félni,halál félelmem volt! Hetekig próbáltam magamban legyőzni ezt az érzést,de csak egyre rosszabb lett! Naponta több órán keresztül csak reszkedtem és pánikoltam összegörnyedve,míg végül elmentem a pszihiátriára,ahol kaptam gyógyszert! Escitil 0,5ös és Xanax 0,5ös,napi 1-1szem! Jó pár hét alatt aránylag rendbe jöttem! Na ugye most ennek 2 éve,de még mindig nem az igazi! Ritka,ha nem jut eszembe,hogy mi lenne ha megint előjönne az érzés,és persze elő is jön,igaz már közel sem olyan intenzíven,mint 2 éve! Gyógyszert még mindig szedem,igaz felezve lett,mert nyáron szinte nem is volt ez az érzés,csak nagyon ritkán,de akkor is rövid ideig! Most az utóbbi pár hétben viszont megint erőssebb és gyakoribb,ami eléggé megkeseríti az életem!Az összes tünetem a következő:megőrüléstöl való félelem,nagyon erős szorongás és félelem,úgy érzem,hogy el kell futnom,menekülnöm,de nem tudom hová,sehol nem érzem magam biztonságban,senki nem tud megnyugtatni,az agyam csak zakatol,és pörgeti ezt a félelmetes érzést,minnél jobban nem akarok rá gondolni,annál erősebb úgy érzem,ezáltal már halálfélelmem(is)van,remegés,izzadás,hastól felfelé hideg zsibbadó érzés! A kérdéseim annyi lenne,hogy ez pánikbetegség? Eddig senki nem adott rá egyértelmű választ,csak annyit mondtak,hogy szedjem a gyógyszert! Vagy esetleg valami más áll a háttérben? Édesanyám skizofrén,aztán félek attól is,hogy nem e öröklöm tőle és ez esetleg valami kezdeti tünet! Ki lehet ebből gyógyúlni teljesen,vagy ez így lesz most már,hogy elöjön hol erősebben,hol gyengébben? Egyébként rendszeresen sportolok,igyekszem egészségesen táplálkozni,és kiegyensúlyozott az életem,de világéletemben szorongó típus voltam! Válaszát előre is köszönöm

Válasz: