Orvos Válaszol

Szakértői adatlap

Bodnár Csilla - gyermek klinikai szakpszichológus

196 kérdésre válaszolt

Kategóriái: gyereknevelés, pszichiátriai betegségek

Szakterülete: gyereknevelés, pszichiátriai betegségek

Bemutatkozás

Bodnár Csilla vagyok. Fontosabb iskolai végzettségeim:

1986/87 - 1990/91 pszichológus diploma
2000 Klinikai és Mentálhigiéniai Gyermek- és Ifjúsági Szakpszichológusi diploma
2011 aktív-analitikus pszichoterapeuta

Magánrendelésem: www.eszterlánc-pszi.hu honlapról elérhető.

Legutóbbi válaszai

Bodnár Csilla - gyermek klinikai szakpszichológus válasza

Gyerek ébredése

Tisztelt Szakértő!

Gyermekem 2 év 9 hónapos. Az elmúlt héten kezdte az óvodába a beszokást, valamint körülbelül 2 hete cumi nélkül alszik amik úgy gondolom nagy változások. Az elmúlt nap délután az alvásból körülbelül 1 óra alvás után felriadt és sírva anyát kért. Bementem hozzá. Azt tapasztaltam, hogy ficereg, az ágyban egy picit helyezkedett és nyitogatta a szemét, de nem volt ébren és remegett. A hátának simogatás közben nyugtatásra megnyugodott elfordult és nyugodtan véve a levegőt aludt tovább. Miután 1 órát még aludt, felkellt és azt mondta hogy nem álmodott rosszat. Kérdésem az lenne hogy esetleg a remegés komolyabb bajra utalhat vagy csak sok neki most az új dolog és azért riadt fel. A válaszát előre is köszönöm.

Makó Gábor

Válasz:

Kedves Gábor! Valószínűleg tényleg megviseli a gyermeket ez a sok változás. Egyrészt a közösségbe kerülés, másrészt régen a cumival meg tudta nyugtatni magát, most pedig az ön segítsége kellett a megnyugtatáshoz. A beszoktatási idő 2 hónap. Ha a gyermek 2 hónap után is zaklatott akkor fontos mélyebben foglalkozni a dologgal, de addig előfordulhatnak ilyen esetek. Üdvözlettel: Bodnár Csilla

Megnézem a kérdést

Bodnár Csilla - gyermek klinikai szakpszichológus válasza

Örökölhettem-e bármilyen mentális betegséget?

Tisztelt Doktornő/Doktor Úr!

Tanácsot szeretnék kérni, hogy Ön szerint szükséges lenne-e szakemberhez fordulnom, vagy valamilyen módszerrel talán sikerülne egyedül is megoldást találnom a problémáimra/fölösleges aggodalmaimra.

21 éves egyetemi hallgató vagyok és az életem bár látszólag rendben van (a környezetem nyugodtnak és kedvesnek tart), belül mégis egy nagy összevisszaságot és ürességet érzek, illetve mindent túlaggódok.

Könnyen kezdeményezek beszélgetést az emberekkel, de legtöbbször csak meghallgatom és nyugtázom őket, önálló véleményem úgy igazán semmiről sincs, magamról is csak általános dolgokat tudok mondani. Koncentrációs és memóriaproblémáim vannak (az összefüggéseket is nehezen értem meg bizonyos dolgok között), melyek már a tanáraim számára is feltűntek és nem értik mi lehet a gond, mert bár szorgalmasnak tartanak, mégsem haladok igazán a pályámon. A tájékozódási képességem ismerős környéken is gyakran cserbenhagy és megesik, hogy hosszú percekre elbambulok, a karantén alatt gyakran ki sem bírtam kelni az ágyból. A családomban előforduló betegség a skizofrénia (és a depresszió különböző formái is), így az utóbbi időben a látszólagos "lustaságom", memóriaproblémáim, figyelemhiányom és érzelmi ellaposodásom kezd megrémíteni. Ön szerint van rá esély, hogy örökölhettem a betegséget?

A tanulmányaimat mindenképpen szeretném folytatni (ezért is féltem eddig segítséget kérni), de attól tartok, hogy a diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzésével is lesznek problémáim, így előbb-utóbb orvoshoz kell fordulnom.

Előre is köszönöm szépen a válaszát!

Válasz:

Kedves Levélíró! A véleményem mindenképp az, hogy keressen fel pszichiáter szakorvost aki tud abban segíteni, hogy problémái neurológiai, pszichiátriai vagy esetleg pszichoterápiás jellegűek-e. Sokkal könnyebb lesz az élete, ha ezt nem hagyja kezeletlenül! Üdvözlettel: Bodnár Csilla

Megnézem a kérdést

Bodnár Csilla - gyermek klinikai szakpszichológus válasza

9 hónapja tartó szédülékenység

Tisztelt pszichiátria!

Segítségért fordulok önökhöz, 20 éves vagyok és 9 hónapja tartó szédülékenységgel küzdök a nap 24 órájában (nem forgó jellegű) amitől gyakran pánikrohamjaim is lesznek a tünet miatt. Rengeteg viszgálaton átestem , neurológia, otoneurológia, nyaki ultrahang, fül orr gége, szemészet, koponya Mr minden jónak bizonyosult. De a tünet még mondig fenn áll. Esténként már egy 0,25 ös frontin felét veszem be. Szedtem paranassánt, tiapridalt, paretint, egyiksem használt sőt rosszabbodott az állapotom. Teljesen tanácstalanok mind az orvosok és én is kérem mit tehetnék , most mihez kezdjek lehetséges lenne hogy pszichésen szédülök? Előre is köszönöm a választ!

Válasz:

Kedves Levélíró! Ilyen tünetek esetén legfontosabb, hogy a szomatikus kivizsgálások meglegyenek hisz bármilyen szervi baj is állhat a szédülés hátterében. Azonban leírásából kiderül, hogy ezeken már mind átesett aminek negatív lelet lett a végeredménye - ha jól értettem. Természetesen ez esetben lelki háttér is szóba jöhet. Lélektanilag nagyon sok oka lehet. Ez leginkább egy pszichoterápiás kezelés során deríthető fel. Ezen kívül sokszor jelentkezik szédülés és ezzel együtt járó szorongás kimerülés esetén is. Talán gondolja végig, hogy ez önre igaz lehet-e!? Ha igen akkor az életmódján érdemes elgondolkodnia és, hogy esetleg szüksége van-e életmód váltásra, változtatásra? Remélem válaszommal segítettem! Bodnár Csilla

Megnézem a kérdést

Bodnár Csilla - gyermek klinikai szakpszichológus válasza

Egyedül élő paranoiás nő nem ismeri el betegségét

70 év körüli egyedül élő nő rokon állítása szerint a szomszédai összeesküdtek ellene és az interaktív eszközeit blokkolják és a falak sugároznak, az ablakokon és ajtókon kopogtató hangokat hall. Hozzá kell tennem, hogy nem ismeri el magát betegnek. Egy kb. 50m2-es panel lakásban él és a karantén kezdete óta nem mozdult ki. Hogy lehetne neki segítséget nyújtani neki, mivel a testvérével nem túl jó a kapcsolata? Hozzá kell tennem, hogy a hölgy testvérének a gyereke vagyok ezért szeretnék neki segíteni.

Válasz:

Kedves Levélíró! A hölgy pszichotikus állapotban van valószínűleg. Így nem tudja őt meggyőzni a realitásról. Szerencsésebb az ő téveszme rendszerébe helyezkedni és így kimozdítani őt a kis "rejtekéből". Próbálja megnyerni a bizalmát és eljuttatni őt egy pszichiáter szakemberhez, vagy a szakembert eljuttatni ő hozzá. Aki ellátja őt abban valószínűleg megbízik. Talán ő lenne a legmegfelelőbb ember erre a feladatra. Üdvözlettel: Bodnár Csilla

Megnézem a kérdést

Bodnár Csilla - gyermek klinikai szakpszichológus válasza

Hogyan kezeljem egy 13 éves tinilány hisztizését?

Hogyan kezeljem egy 13 éves lány viselkedését?Hisztériás zokogásba kezd ha valamit ki akar harcolni pl.hajfestés nemtanulás stb.Szép szóval nem megy mert egyszerűen hátat fordít és meg se hallgat.Kérem szépen a tanácsukat!Köszönöm!

Válasz:

Kedves Levélíró! Pontosan nem értem, hogy mit jelent, hogy a gyermek hisztizik. Valószínűsítem, hogy azt mint a kisgyerekek, hogy sír, csapkod, kiabál stb. Tulajdonképpen azt kell tennie, mint a kisgyerekekkel. Nem reagál rá és kéri, hogy az igényét próbálja megfogalmazni elfogadható módon. Mivel nagyobb gyerekről van szó, így az érveit is kérheti tőle, hogy miért szeretné az adott dolgot. Ön is jobban érvelhet, mert a korából adódóan jobban megérti. A gyermek igényére egy ön számára jobban elfogadható megoldást is találhatnak. Kijelölhetnek egy időpontot az igény kielégítésére. Pl. befestheti a haját, de csak a nyári szünetbe. Amit nem lehet azt hiszti mellett sem lehet. Serdülőknél már fontos az együttműködés keresése és ezt tőle is el kell várni. Üdvözlettel: Bodnár Csilla

Megnézem a kérdést

Bodnár Csilla - gyermek klinikai szakpszichológus válasza

Állandó Pisilés

Jó Napot kívánok! A panaszom a folytonos pisilés. Van,hogy 5 percenként megyek kb fél óráig, és ilyenkor rengeteget pisilek. Néha ha figyelek a légzésemre elmúlik, vagy csökken a tünet. Most már mindennap kijön rajtam, valamikor egész nap óránként. Sok csapás ért, jelenleg is vannak próblémák. Összegezve Édesanyjámat, nagybátyámat elmebetegnek diagnósztizálták. Nekem semmi ilyen gondom,csak ez a szorongás. Anyukámmal rengeteget szenvedtünk együtt a betegsége miatt. Sok vérfürdő, rendőrség,mentő,ügyelet,pszichiátria. Azután ágynak esett,én voltam a felnőtt. Én íntéztem mindent. Átvettem anyukám felügyeletét,aláírtam,hogy amputálják az egyik lábát mert meghalt volna. Eladtam a lakásukat mert mamaám csinált 8 millió tartozást. Anyukámat otthonba küldtem mert nem tudtam mást tenni. Lehetséges,hogy büntudatom van és amiatt lehet ez? Amióta meghalt 2018-óta vagyok ilyen állapotban. Jelenlegi helyzetem,hogy hozzáentem egy férfihoz aki sosem lehet a támaszom mert súlyos szorongása van, és gyógyszereket is szed. Megint én vagyok a felnőtt mert a férjem megállt az érzelmi fejlődésben. A szüleivel élünk. Tipikus mama pici fia, és önállóan nem is hagyják,hogy nagyon döntsön. A szexuális életünk katasztrófa mert a fiamat látom benne nem a férjemet. Anyukámat nagyon meg sem tudtam gyászolni a betegsége miatt. Ennek ellenére szeretnék örökbefogadni de ilyen tünetekkel nem megy. De gyógyszert sem szedhetek mert akkor el fognak utasítani. Hova fordulhatnék? Előre is köszönöm

Válasz:

Kedves Nikolett! A nagy mennyiségű vizeletnek nem feltétlenül a szorongás az oka. Ilyenkor érdemes azt is megvizsgálni, hogy mennyi a folyadék bevitele a szervezetbe! Nyilván, ha több folyadékot fogyaszt, többet is kell ürítenie. Azonban leveléből úgy érzem, hogy érzelmileg megterhelő helyzetekben vett részt és nagyon sok felelősséget és nehéz döntést kellett meghozni az elmúlt időszakban. Igen embert próbáló időszakon van túl. Azonban fontos lenne őnmagában tisztázni, hogy vannak az érzelmi terhelhetőségének a határai. Talán túl sokat is vállal! Most már ideje lenne egy kicsit pihenni és önmagával is foglalkozni. Esetleg rendezni a férjével a kapcsolatot, hogy abban is több örömöt leljen. Akár a szexuális életük helyreállításán is dolgozhatnának. Például ki hogyan tudná jobban elfogadni a másikat úgy ahogy van. Férje valószínűleg akkor is olyan volt, mint most amikor hozzáment. Valamiért megszerette őt és ezt kellene magában felidéznie. A gyász feldolgozása is nagyon fontos lenne, mert elakaszthatja az örömre való képességét. Ebben egy pszichoterapeuta tudna önnek segíteni, de most a járvány időszakában valószínűleg csak online rendelést talál. Az interneten megtalálja ezeket a lehetőségeket. Érdemes olyan szakembert választania, aki a lakóhelyéhez közel van, hogy amikor vége lesz ennek a helyzetnek személyesen is fel tudják venni a kapcsolatot! Átmenetileg a gyógyszer szedését sem vetném el, melyben pszichiáter szakorvos nyújt segítséget! Ha megerősödött a gyógyszert elhagyhatja. Vigyázzon magára és az ön körül lévő emberekre! Üdvözlettel: Bodnár Csilla

Megnézem a kérdést

Bodnár Csilla - gyermek klinikai szakpszichológus válasza

Gyerekkori kényszerbetegség tünetei, tennivalók

Tisztelt Doktornő! 4 éves, hármasikerterhességből született kislányomon egyre inkább észlelem a kényszeresség tüneteit, és sajnos nem tudom, ez életkori sajátosság, vagy tényleg a betegség állhat a háttérben (férjem is kényszerbeteg, testvérei nem, vagy csak nagyon enyhén produkálják ezeket a tüneteket). Szinte minden kézmosás időben elhúzódó, úgy mint a pisilés utáni törlés (nem érzi elég száraznak), pólóját gyakran érzi nedvesnek akkor is, ha nem az, vagy csak nagyon kicsit, mindig a kedvenc nadrágját, pólóját, pizsamáját akarja felvenni, haját tekergeti (korábban ki is tépte, emiatt rövidre nyírtuk). Ha nem támogatjuk ezekben, például másik nadrágot akarunk rá feladni, akkor nagyon erősen ellenáll, tartós hisztivel reagál. Egyébként kifejezetten értelmes, életvidám, a többieket túlszárnyaló kiváló memóriával és kézügyességgel rendelkezik. A fent leírt viselkedések lehetnek egy esetleges kezdődő kényszerbetegség tünetei? Hogyan érdemes kezelni, hogyan kellene ehhez viszonyulni - azaz támogassuk a cselekvésiben, hagyjuk rá, vagy inkább mondjunk ellent? Van esély rá, hogy mégsem alakul ki a kényszerbetegség, illeve idővel elmúlik? Köszönjük szépen megtisztelő válaszát!

Válasz:

Kedves Anyuka! Alap esetben azt mondanám, hogy mindenképp forduljanak gyermek klinikai szakpszichológushoz, de a járvány ügyi helyzet miatt úgy gondolom fontos lehet egy két jó tanács. A 3-4 éves kor az éntudat kialakulásának az időszaka. Ilyenkor a gyermekek szeretik érvényesíteni akaratukat és ennek akadályozása révén sokszor élnek át haragot, dühöt. Ez általában az őt akadályozó fél felé irányulnak (szülő, testvér stb.). Fontos kérdés lehet, hogy a kislányuk mennyire meri ezt kifejezni? Mivel le is írta, hogy egy okos, értelmes gyermek így lehet, hogy kicsit túlszabályozza magát. Figyeljék meg, hogy pont a képességei miatt nem várnak-e tőle kicsit sokat az önállóságban illetve a fegyelmezettségben. Most fontos lehet neki a megkülönböztetett figyelem is. Ezzel csökkenhetnek a tünetei. Próbálják nem kiszolgálni a kényszereit, de ha ez nagy feszültséget jelent a számára akkor inkább hagyják, mert a túl erőltetés az előbb leírt okok miatt fokozhatja a tüneteit. Remélem segíthettem! Vigyázzanak magukra! Bodnár Csilla

Megnézem a kérdést

Bodnár Csilla - gyermek klinikai szakpszichológus válasza

Mi lehet a baja a babámnak????

Tisztelt orvosok az lenne a kérdésem 8hetes kisfiam lacika nagyon görcsös feszeng vörösödik a kis feje nem tud kakálni evés közben is feszeng van mikor sír hörög is milupa szenzitívet eszik kapott milumil pregomint kis cukorral mgette de ki jött belőle lehet mért evés után 15-20percel határa fektettem mi lehet a baja nem e refluxos?????? Eszaka is igy nyög meg be remeg a keze is

Válasz:

Kedves Anyuka! Mindenképpen konzultáljon a gyerekorvossal! Üdvözlettel: Bodnár Csilla

Megnézem a kérdést

Bodnár Csilla - gyermek klinikai szakpszichológus válasza

Depressziós vagyok?

Tisztelt Doktornő / Doktor Úr!

Már kisgyermek korom óta tapasztalom, hogy szinte az életem minden percében levert, melankolikus állapotban vagyok. "Szürkeség" és "üresség" érzetem van szinte minden percen. Mindenféle ok nélkül "nehéznek" érzem magam. Olyasmi állapotnak tudnám leírni, mint amikor sírna az ember, de nem tud csak belülről őrködik.

Ezek mellé társul szégyérzet, magammal szembeni elégedetlenség. Ideértve a külsőt, valamint sokszor vannak olyan gondolataim, hogy nevetséges, szánalmas alak vagyok és a barátaim is csak szánalomból vannak velem és nem őszinték hozzám.

Sokszor tapasztalok szorongást, veszelyerzetet, kisebb üldözési mániát.

Viszont sokszor előfordul, hogy különösebb ok nélkül a hangulatom átvált szinte már eufórikus állapotba, ilyenkor teljesen jól érzem magam.

Ez a két állapot váltakozik változó periódusokban.

Sokszor vannak dühkezelési gondjaim és tapasztaltam már olyat is, hogy egy személyhez való viszonyulásom szöges ellentétére fordul bizonyos időközönként.

Először 3-4 éves koromban figyeltem fel erre, de korai tizenéves koromban "tetőzött".

Általában kerülöm az emberi kapcsolatokat és nem is igazán kedvelem ha sok ember között kell lennem. Ez elég zavaró például a munkahelyemen ahogy 10-15-en is vagyunk az irodában.

Az lenne a kérdésem hogy szükséges - e orvoshoz fordulnom, elképzelhető-e hogy valamilyen mentális betegségről van szó, vagy csak a stressz és a kevés szabadidő az oka?

Köszönöm a válaszát és a segítséget!

Válasz:

Kedves Levélíró! Ez egy bonyolult kérdés! A tünetek alapján nem feltétlenül lehet megmondani, hogy ez depresszió-e. A hangulatzavarra mindenképp van hajlama a korai élményei miatt. Személyiségünket meghatározzák a jelen állapotunkat megelőző élettapasztalatok is. Erről keveset írt levelébe, ami természetes is. Mivel ezek a tünetek nagyon zavaróak önnek ezért azt javasolnám, hogy keressen fel pszichoterápiás vagy pszichiátriában jártas szakembert a pontosabb állapotképp feltérképezése érdekében! Üdvözlettel: Bodnár Csilla

Megnézem a kérdést

Bodnár Csilla - gyermek klinikai szakpszichológus válasza

Hiperaktiv gyermek

7 éves a kisfiam.Ketésfel evesen kezdtuk az ovit,es az az érzesem hogy nem láttták szivesen az oviba.Ez az erzesem most is megvan az iskolaban.Okos gyerek csak rossz!ovoneni,tanarneni szerint is kezelhetetlen,elviselhetetlen.szerintúk nevelesi hiba.jarok vele tanacsadoba,de nem segit,pedig búntetem jutalmazom,mikor mar betelik a pohar,elverem.òran felàll,kimegy a terembol,kapcsolgatja a villanyt,mindenre felmaszik,nem fogad szot,nem lehet lekotni a figyelmet.de eszrevenni rajta hogy nem direkt csinalja.annyit mondott ra a nev.tanacsado hogy meg eretlen.szerintem hiperaktiv.mar a tanarneni azt mondta hogy jol verjem el,az segit.azt hiszi en nem probalom fegyelmezni,mivel nem valtozik a viselkedese.ha megkerdem miert csinal ilyen butasagokat,azt mondja-nem tudom,csak kell ònnek mi a velemenye?

Válasz:

Kedves Levélíró! Leveléből nehéz megítélni, hogy pontosan mi a probléma. Elképzelhető, hogy hiperaktív a gyermek, de az érzelmi éretlenséggel együtt is lehetséges a gyermeknél tapasztalható magatartási zavar. Azt javasolnám, hogy egy komplexebb vizsgálatnak kellene alávetni a gyermeket. A pszichológus kollégám mellett kellene a gyermekkel egy mozgásállapot felmérést elvégeztetni, mely visszajelzést ad a gyermek idegrendszerének fejlettségéről. Ezt a vizsgálatot gyógypedagógusok végzik, akiket kiképeztek TSMT terápiára. Amennyiben van ilyen problémája a gyermeknek, a fejlesztést is ők végzik. Logopédiai probléma is állhat a háttérben így egy ilyen irányú vizsgálat sem árt különös tekintettel a beszédészlelés, beszédértés területén. Legvégül a hiperaktivitás végleges diagnózisának a felállítására gyermek pszichiáter szakorvos a hívatót. Így vele is meg kellene nézetni a gyermeket. Egyet biztos tudok a verés nem használ csak ront a helyzeten. Kis létszámban ezek a gyerekek jobban tudnak működni illetve jót tesz nekik, ha délután haza mehetnek és egyedül foglalkozhatnak a lecke megírásával. Talán jobban képes lesz önmagát fegyelmezni a gyermek, ha tudja, hogy ez csak egy fél napig tart. Remélem segítettem és utána tudnak járni a gyermek viselkedésének okaira és akkor a megoldás is meglesz. Üdvözlettel: Bodnár Csilla

Megnézem a kérdést

Összes kérdés